Ma összefutottam vele,
én az optikából, ő a kozmetikába rohant.
Nagyon fáradtnak tűnt,
mintha a karácsonyból neki
pózolás helyett csakis
a mosogatás jutott volna, az otthon melegéhez
is ő hasogatta a fát...
mind homlokára írva,
mégis derűsen mosolygott,
ahogy
legjobb ismerősként üdvözölve megállt és félresimított
egy U2 Pride-csengőhangos hívást.
Miattam.
Kicsit a nyárról beszélgettünk, a legnagyobb
pillanatokról, de mindketten
fáztunk s hamar engedtük egymást
utunkon.
Időpontom van fél5re, holnapra
totál megfiatalodom! - nevetve
búcsúzott
hangjában harsány
optimizmussal
s én csak
mosolyogva mormogtam:
jó neked,
Idő!
Oldalak
2015/12/30
2015/12/23
Kalácsony:)
Anyónak mindig mások a kalácsai, mint ahogy minden nagymamának, ők e műfaj igazi nagymesterei. Remekműveik az ünnepek részei ugyanúgy mint az egyéb kulináris "kellékek".
Tavaly már volt alkalmam végig belekontárkodni a karácsonyi kalácssütésbe, idén már evidens volt számomra, hogy teljes joggal vagyok a sütőduó része, és természetesen nem maradhat el a tavalyi első díszített példányunk sem. Idén ilyen lett, inkább patkószerű, mint csiga és ugyanarról a faragott vizes székről hívja a családtagokat kalácsonyozni,
karácsonyozni. :D
Itt egy fázisfotónak is kicsit beillő kollázs, mert ugye a díszpéldánynak testvérei is lettek: diósok és cukros-vaníliások.
Anyó azt mondta legyen kérdőjelkalács is, erre gondolt még akkor is, ha apóval bólogattunk, hogy ez S, dehát ha régen is ez volt a kérdőjel akkor ez már ma is így van. :)
Én is, az ilyen pillanatokat!
A karácsony elkezdődött nálunkní'. :)
(nagy méretért katt a képre)
2015/09/26
ŐSZilvás
Friss-hámozott dió ízével a számban nekivágtam a
szombatnak. Az első őszinek. S mivel úgy éreztem, ilyenformán ünnepnap lesz, hisz
minden kezdet az, máris megijedtem, hogy nem elég ünnepi ez a kezdőmondat és
akkor lábam elé dobtam, alá gurítottam egy új diót. Reccs. Így indult az ősz,
amikor még reggelnek ámítottam a tizenegy órát s a koránkelés, bocsánat, koránkezdés illúzióját is birtokolva bejöttem a kertből az ősz mosolyával.
És valami ilyesmik történtek az első napon:
S hogy ne csak szilvapásztorkodásból álljon a nap, ahogy monoton körbe-körbe húzza karod a fakanál, előgurultak a gombócok is a fahéjas porcukorból.
Isten hozott ősz! Én így kezdelek. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)