ki nem mondjuk

harminchááá...zamban
harminchááá...tamon
harminchááá...lámmal
harminchááá...nyszor
harminchááá...pci!

Ady 100

 

Adyval van tele ma az internet, halálának 100 éves évfordulóján... Sosem tartozott a kedvenc költőim közé, valahogy nem tudtak hozzám közeljönni a versei. De egyik istenes versének pár sora gyakran eszembe jut.
Licis korunkban hétvégenként hazajártunk, és néha szállóvendégeket fogadtak üresen maradt kollégiumi szobáinkban. Egy vasárnap este visszaérkezve, szobánkat telejegyzetelve találtuk, itt ott amott eldugdosva kis papírfecniket. A következő héten még kerültek elő vicces félmondatok... például a fehérneműk közt: "érted fele királyságomat!" Jókat nevettünk.  Én ebben a kötetemben ennél a versnél találtam papírkát: "ez az egyik nagy kedvencem". 

A jelzés azóta elveszett, de pár sor beégett a memóriámba. Egy színészcsapat járt azon a hétvégén a bentlakásban, suttogták a többiek.  Szép emlék, mint ahogy a Veres Pálné utcai Ady emlékszobában tett látogatásom. Bár ott a legnagyobb élmény Csinszka kopott, bordó írásos kalotaszegi párnája volt, most mégis a költőnek a kisszoba falán függő, gipszbeöntött halotti maszkja van előttem: valami végtelenül nyugodt "észak-fok, titok, idegenség".

Haikuk 2018-ból

Tavaly kicsit elvarázsolt ez a műfaj, az 5-7-5 szótag kötöttségében rejlő játék lehetősége. Lett is jó pár ilyen, ezekből gyűjtöttem össze az alábbiakat. Egy esetben volt egy harcos, 1-szótagnyi kompromisszum, sehogyan sem fért bele 5-be, de ha nem szólok, talán fel sem tűnik. :)
A fotók a sajátjaim.

hétfők

papírkávéba kapaszkodva
vonszolja magát a város 
a kolozsvári reggelben...

Robi a legéberebb a Szép
-művészeti előtt. Mi-mások
a vasárnap estében hullattuk
el lelkesedésünk...
össze kéne kaparászni
péntek délutánig