Egész évben

Megölöm veled a telet,
hogy a tavaszban egy
harmatcsepp tükrében
lássák, megölellek.
Egyszer, kétszer, sokszor
s mire észbe kapnak, már
nyárba táncoltuk a
kertet. Margaréta mámor

ágyunkban szeretlek őszbe
nyújtóztatva gyönyör
perceinket. Kukacként lopok neked
egy almát. Harapjunk bele,
télre legyünk istenek.